|
|
|
2008-05-18 09:08:05, vasárnap
|
| |
| |
PROHÁSZKA OTTOKÁRRÓL...
"Igen furcsa, rabbi urak, de az én TÓRÁMBAN ez nem így van leírva..." - érvelt a püspök.
"Itt mutatott be szentmisét egyszerre három nyelven, mégpedig magyarul, tótul és németül Prohászka Ottokár, fehérvári püspök." - olvastam a Csobánka melletti Szentkút-kápolna falán a feliratot még 1958-ban.
Akkor még mint izgága kamasz jártam a Pilis hegyeit. Pedig hát, akkor még szinte "ellenforradalmi" megnyilvánulásnak számított a csobánkai paptól, hogy ilyen feliratot támogatott vagy megtűrően félrenézve tudomásul vette az emléktábla létezését.
Igenám, de ki is volt ez a lánglelkű pap, aki nem csak a fenti nyelveken, de héberül is kiválóan beszélt és ismerte a Tóra valamennyi betűjét.
"Prohászka a társadalmi életbe s törvényeibe a krisztusi igazságokat állította bele - írja élettörténetéről Maróthy-Meizler Károly - az emberi lélek megnevelésében pedig a krisztusi erkölcstan pedagógiáját adta...azért mondanak minket antiszemitának, mert meg akarjuk akadályozni a keresztény társadalom letörését, az ország elzsidósodását, és mert rá akarjuk segíteni a jóakaratú és nemzeti érzésű zsidóságot a keresztény társadalommal való összeforrásra...Nem volnánk nemzet és nem volnánk öntudatos faj, hanem ellenkezőleg: vágóhídra felhajtott birkanyáj, ha másként éreznénk és mást akarnánk. Mi jogon nevezik ezt antiszemitizmusnak?"
"A Napba öltözött forradalmárnak, P r o h á s z k a Ottokár székesfehérvári püspöknek az igazságtalan társadalmi viszonyok elleni harcok megindítójának nyolc esztendeig kellett várnia, míg az akkori pápa - X. Pius hajlandó volt audiencián fogadni, mert a nagy püspök, a Hungarizmus megteremtője szószéken és népgyűlésen, könyvekben és újságokban olyan álláspontot képviselt, ami addig idegen volt a magyar glóbuszon" - állítja M a j o r Tibor a Szittyakürt c. lap egyik számában.
"A Napba öltözött forradalmárunk...éles kritikával illette az akkori magyar klérust is."
Ki volt hát ez a nagyformátumú magyar főpap, aki ki merte mondani, mitöbb, tettekkel támasztotta alá a tarthatatlan társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásának szükségességét?
Kevesen tudják, Csobánka gyönyörű kastélya - amelyben ma Böjte Csaba testvér árvái üdülnek - egykor Prohászka Ottokár nyári üdülője volt, amit ez a csodálatos főpásztor már a '20-as évek elején a szegény gyermekeknek ajándékozott.
Kezdjük a végénél: a székesfehérvári templomkertben a nyilvánosságtól alaposan elzárva ma is áll Prohászka Ottokár szobra. De miért nem a szabadban van, jól látható helyen, ahogyan ezt névadója megérdemelné?
"Semmiképpen nem akarunk beleszólni, hogy ez a szobor hová kerül, mit csinálnak vele, felállítják-e a teljes szoboregyüttest, nekünk van egy vágyunk: mégpedig, hogy Prohászka Ottokár püspök minél láthatóbb, minél közelebb legyen a székesfehérváriaknak és az egész magyar társadalomnak...A '90-es évek elején az akkori polgármester segítségével került ki először köztérre...nos az lenne megnyugtató, ha ez az alkotás az őt megillető helyre kerülne ki, mégpedig az egész szoboregyüttes" - mondja Kiss Norbert, a Keresztény Összefogás Egyesület társelnöke.
Fülöp Elemér szobrászmester munkája 1934. junius 17-én került felavatásra. Az egykori szoborcsoportból jelenleg csak a püspök alakja van meg. (Magyar Hungária, hölgyalak, felnéz Prohászkára, akinek kehely van a kezében és a hölgyalak mellett egy összeomló férfi, amint a magyar címer kiesik a kezéből. Ez volt tehát az eredeti szoborcsoport).
"Valószínűleg ez az eredeti szoborcsoport soha nem fog visszaállni, mert ez ma már irritálná azokat, akiknek nem tetszik, ezenkívül borzalmas összegbe kerülne" - mondja Barlay Ö. Szabolcs atya, pap-tanár. "...és még valamit: oly impozáns maga a püspök alakja, hogy az magában is mindent kifejez."
Komoly vélekedés volt néhány évvel ezelőtt, hogy magát a szóló-szobrot egy hatalmas sziklatömbre kellene állítani. Prohászka többször is említette, hogy ő maga a hegyek embere. Tehát egy sziklára, egy hatalmas sziklára lehetne felállítani. Felmerült az akkori fehérvári megyéspüspök (főtisztelendő szakos Gyula) részéről, nem lenne-e jó egy beton talapzat?
1944-ben két bombatalálat is érte a szobrokat. A mellékszobrokból 7 mázsa bronzot vittek el, és olvasztottak be. (Tehát ezt nem akarattal robbantották, ez már akkor háborús találat szomorú eredménye volt.
(Prohászka valóban a hegyek embere volt: "...a magyar ember e lelkiségből élt, csatázott, művelte földjét...járta rónáit, hegyeit, e lelkiséggel nótázott, ringatta bölcsőit, temette halottait...")
"Ha a P i l i s hegyét nézem, nemcsak az ÖRDÖGLYUK (mély aknabarlang a Pilishegy keleti lejtőjén, cj.) rémséges barlangjaiba a tatár elől menekvő megriadt népet, s a tatárjárást látom, hanem látom az esti szürkületben a pálos remeték imbolygó mécseseit." - idézet Prohászkától.
Jó, jó, mondhatná valaki, de ha ilyen kimagasló magyar ember volt, akkor szobrát miért nem lehet ismét felállítani az eredeti helyén? Miért ne lehetne Wass Albert, Horthy mellett ennek a főpapnak is szobra ebben a hazában?
Ilyeneket lehet olvasni: Prohászka Ottokár az utóbbi kétszáz esztendő legnagyobb egyházi személyisége...majd egy másik írás kifejezetten antiszemita személyiségnek jellemzi őt. Csakugyan ennyire ellentmondásos személyiség volt-e, vagy egészen egyszerűen rosszul értelmezik az ő munkásságát? Szándékosan akarja egy markáns kis csoport befeketíteni az emlékét.
Kiss Norbert: "Mi, akik odajártunk hitoktatásra a templomba, azt sem tudtuk, ki volt az a Prohászka...tehát nemcsak hogy kifelé nem volt szabad beszélni róla, hanem valahol mintha a papoknak - pedig nagyon áldott jó emberek voltak, mintha egy ragasztócsíkkal leragasztották volna a szájukat, hogy erről nem lehet beszélni, és mi valóban semmit nem tudtunk róla. Csak akkor nyílt ki a szemünk,...amikor a '90-es években az emberek elkezdtek beszélni Prohászkáról..."
Amikor Prohászka még kispap volt a Germanicum-Hungaricumban, már akkor olyan zseniális diák volt, hogy amikor a püspök nagybátyja Rómában volt, akkor azt mondta neki a pápa: "Önnek van egy rokona, (itt az olasz pápa nem tudta kiejteni azt a nevet, hogy Prohászka) és itt mondott egy csodálatos, szimbolikus dolgot: VIHAR! Ez a kijelentés határozta meg aztán döntően ennek a papnak az életmenetét. Ez maga az élet. Ha valaki vihart kever vagy egy fejjel magasabb, mint a többi, annak drámai lesz az élete.
Prohászka közel 50 évvel az 1964-es II. Vatikáni zsinat előtt már publikált olyan írásokat, amelyek sürgetik az egyház megújulását. Ezekben többet közt sürgeti, hogy a haladó természettudományos nézetekre az egyháznak válaszolni kellene, nem pedig a háttérbe szorulni és visszavonulót fújni.
Prohászka írásait böngészve, mintha ma írta volna, mintha a máról szólnának a művei. Saját korát ezekben nem 50 évvel, de legalább száz évvel előzte meg. Megtudhatjuk, mennyire egy és azonos problémákkal küzdött mind a társadalom, mind az egyház, a fiatalok, akár a zsidóság, akár a szabad kőművesség kérdése, és akkor is, mint ma is, mennyire küzdöttek az akkori társadalomban ugyanezekkel a problémákkal a fiatalok és az idősebbek. Prohászkának ezeknek a problémáknak a megoldására megvolt a kulcsa, és ez a kulcs ott függött a mellén, a feszületen keresztül maga Jézus Krisztus.
Prohászka a Szentírásban hozza a megoldást, amit nem árt újra elővenni. Ha valaki becsületesen politizál, akkor az összes problémának a megoldása ott található az Új-Szövetségben.
Prohászka 1858-ban született német családból. Hat éves koráig nem tud magyarul, Losoncon tanulja meg a magyar nyelvet, és büszkén mondja a Felső Házban, amikor már püspök: "...hiszen én is csak gyermekkoromban tanultam meg a magyart..."
("Menni kellene házról házra..." - írja Naplójában...."...fáradt, izzadt, fanatikus csavargóként...szakadozott ruhámat, porlepett bocskoromat hívni bizonyságul a szeretet nagy igazsága mellé, és rekedt hangon, félig sírva kiabálni minden ablak alatt: szakadt lelket foltozni, tört szíveket drótozni, drótozni...")
Prohászka Ottokár megkapja a fehérvári püspökséget. A pályaudvaron az ünneplő tömeg meglepetve látja, hogy a vonat megérkezik, de maga a püspök nem! A püspök közben egy lovasszekéren jön be a székvárosába, bekopog a püspöki palotába, gyalog, esernyővel, és mondja: megérkeztem. Mire a portás alaposan lehordja, kicsoda ön, mit képzel, mit akar itt, mindenki kint várja a püspökatyát az állomáson, erre azt mondja: Prohászka Ottokár vagyok, és szeretnék a szobámba menni.
Szociálisan rendkívül érzékeny ember volt. Lehetséges volt-e, hogy a Tanácsköztársaság idején a magyar papságban egyedülállóként felvette velük a kapcsolatot?
Akkoriban az egyház 400 000 holddal növelte saját birtokait, ekkor jelenti ki Prohászka: vigyázzatok, mert ebből véres forradalom lesz. (Az lett).
Kimondva, kimondatlanul: Prohászka Ottokár keresztényszocialista volt, akár tetszik ez valakinek, akár nem!
Ő a keresztény értékeket szociálisan érzékeny módon szerette volna a politikába beültetni.
Jó, és mit látunk ma, száz év után? A kereszténységet próbáljuk ma is behozni a politikába.
Prohászka olyan erőt hozott létre, mégpedig igen rövid idő alatt, amilyet ma Magyarországon képtelenség létrehozni, ez pedig a keresztény sajtó volt. Ma a magyar híveknek nincsen sajtójuk.
1920 végén vitéz nagybányai H o r t h y Miklós őt felkéri a miniszterelnökségre, amit nem fogadott el. Ő nem azért politizált, mert tetszett neki a politika, ő a politikát csupán eszközként használta a sajátmaga elé kitűzött célok érdekében.
"Kormányzó úr, én akkor elfogadom a miniszterelnökséget és engedelmeskedem, de csak akkor, ha Ön katonasággal visz oda..." - jelentette ki.
Miért nem kerül Prohászka alakja a helyére a fejekben és a tereken?
Nyilván, mert őt antiszemitának bélyegzik. Tudjuk, ez ma a legsúlyosabb vád. (Ismerjük az ócska közhelyt: nem az az antiszemita, aki zsidóellenes, hanem az, akire mi ezt rásütjük.")
Prohászka észrevette, hogy az egyház már-már alapjaiban rendül meg, de nem csak az egyház, hanem a kereszténység és a magyar emberek erkölcsi élete. (Akárcsak napjainkban. cj.)
1896-ban írja Prohászka: "HA NEM VIGYÁZTOK, S Z Á Z ÉV MÚLVA (EZ 1996!) MEGESZ BENNETEKET A T E T Ű !"
Szó szerinti idézet! Kikre érthette a tetű kifejezést? Nyilvánvalóan azokra az agresszív, nemzetet bomlasztani akaró csoportocskákra, akiknek nem tetszett, hogy béke van az országban.
Rájött arra, hogy a Jozefinizmus, a szabad kőművesség a z s i d ó s á g n a k egyik ága! Neki a zsidósággal nem volt semmi problémája. Feljegyezték róla, karonfogva ment a rabbival Fehérváron.
Megkérdezték tőle: tényleg antiszemita Ön?
Prohászka válasza: Kérem, ha a kisember védelme a nagytőkével szemben, a kizsákmányolás antiszemitizmus, akkor vállalom!
A ma Párizsban élő és magyarszeretettel egyáltalán nem "vádolható" zsidóember F e j t ő Ferenc is kijelenti, mindegy az, ha valaki istene Allah vagy Jahwe, mindegyik vallás a szeretet vallása valahol, ha azt meg is tartaná kérem, akkor nem lenne probléma...
Másik komoly gond, mégpedig magyar részről, hogy a már feudális korának végét élő, városiasodó magyar nemesség nem kapkodott a banki és pénzügyi szakmák után, ahová viszont a helyi zsidóság kapzsi rétege "benyúlt". Prohászka jóelőre látta, hogy mi lesz ennek a vége. Tehát ő legalább olyan vehemenciával ítélte el a magyar nemesi osztálynak ezt a nemtörődömségét.
A századforduló Magyarországa (lásd: milleneum) úrjaépül. Nincs tőke, ekkor jön a zsidóság, kapva kap a lehetőségen.
Mégegy fontos adat: a NUMERUS CLAUSUS az 1920-as Első Törvény, ez az első, amit a nyakába varrnak. G e r g e l y Jenő, aki pedig kommunista történész ma is és világi ember, egyik előadásában kijelenti, hogy a Numerus Clausus törvényében egyetlen szóval sem említi senki a zsidókat.
Hanem a n e m z e t védelme, tehát súlyuk arányában legyenek egyetemisták, azaz a számarányuknak megfelelően. Tehát a Numerus Claususegyáltalán nem zsidótörvény, amit Prohászka is megszavazott.
Amikor egyes zsidó szervezetek támadták (már akkor is! cj.) Prohászkát, a püspök így válaszolt:
"Nem tudom, ti melyik Tórát olvassátok, ez az én Tórámban egészen másképpen van leírva." (Ezt nyilván a Tórát nem olvasó zsidóknak mondhatta. cj.)
Szomorú összehasonlítás: Amíg a zsidómentő zsidólányt, Salkaházi Sárát és a mindenáron békét akaró és éppen ezért a tutyimutyiságáért országát elveszejtő IV. Károly királyt az agg pápa boldoggá avatja, addig szóba sem kerül a nagy magyar mártír, Mindszenty József boldoggá avatása.
P r o h á s z k a Ottokár pedig végleg nem kerülhet szóba.
Miféle mércével mér az Úr? Lehet, nem is az Úr fogja a mércét? Akkor kik mérik az igazságot?
E sorok szerzője fura feliratra bukkant egyik egyházi iskola folyosóján: egy kép Salkaházi Sáráról, alatta a felirat: "ilyen volt"...mellette egy másik kép Sáráról: "neked is ilyennek kell lenned" (Mintha arra akarna buzdítani a kép, hogy fiatal diákjaink igyekezzenek meghalni a zsidóságért, akkor ők is "boldogok" lehetnek.
1946-ban hazatért Párizsból Károlyi Mihály. Megkérdezte a Károlyi kertben álló szobor kapcsán, hogy ez kit ábrázol? Mintha elfelejtette volna, hogy éppen Prohászka volt az, aki összeadta őt Andrássy Katinkával, a későbbi vörös grófnővel.
A többit már tudjuk, a szobor egyik felrobbantója éppen Faludy György volt, aki büszkén vallotta aljas tettét.
"A ledöntött szobor tövében látta meg újra az ország népe, hogy eszmék csődöt mondhatnak, formát omolhatnak, de vészben-viharban állja a gátat Prohászka Ottokár, a Napba öltözött forradalmár diadalmas világnézete".
(Czékus Jób) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: szoborcsoportból, mellékszobrokból, élettörténetéről, egyenlőtlenségek, szoboregyüttest, ellenforradalmi, nemtörődömségét, székesfehérvári, kereszténységet, felszámolásának, ragasztócsíkkal, gyermekkoromban, antiszemitizmus, csoportocskákra, nyilvánosságtól, összehasonlítás, egyedülállóként, engedelmeskedem, szükségességét, kizsákmányolás, magyarországon, személyiségnek, szoboregyüttes, antiszemitának, megnevelésében, forradalmárunk, szobrászmester, forradalmárnak, elzsidósodását, ellentmondásos, leragasztották, számarányuknak, templomkertben, megindítójának, társadalomnak, vehemenciával, csobánkai paptól, emléktábla létezését, fenti nyelveken, társadalmi életbe, krisztusi igazságokat, emberi lélek, krisztusi erkölcstan, keresztény társadalom, ország elzsidósodását, keresztény társadalommal, igazságtalan társadalmi, akkori pápa, nagy püspök, magyar glóbuszon, akkori magyar, nagyformátumú magyar, Prohászka Ottokárról, PROHÁSZKA OTTOKÁRRÓL, Prohászka Ottokár, Maróthy-Meizler Károly, Böjte Csaba, Kiss Norbert, Keresztény Összefogás Egyesület, Fülöp Elemér, Magyar Hungária, Barlay, Wass Albert, Amikor Prohászka, Jézus Krisztus, Felső Házban, MEGESZ BENNETEKET, NUMERUS CLAUSUS, Első Törvény, Numerus Clausus, Numerus Claususegyáltalán, Salkaházi Sárát, Mindszenty József, Salkaházi Sáráról, Párizsból Károlyi Mihály, Andrássy Katinkával, Faludy György, Czékus Jób,
|
|
|
|
|
|
| csobánkai paptól, emléktábla létezését, fenti nyelveken, társadalmi életbe, krisztusi igazságokat, emberi lélek, krisztusi erkölcstan, keresztény társadalom, ország elzsidósodását, keresztény társadalommal, igazságtalan társadalmi, akkori pápa, nagy püspök, magyar glóbuszon, akkori magyar, nagyformátumú magyar, tarthatatlan társadalmi, csodálatos főpásztor, szegény gyermekeknek, székesfehérvári templomkertben, nyilvánosságtól alaposan, szobor hová, teljes szoboregyüttest, egész magyar, akkori polgármester, lenne megnyugtató, egész szoboregyüttes, egykori szoborcsoportból, püspök alakja, hölgyalak mellett, összeomló férfi, magyar címer, eredeti szoborcsoport, hatalmas sziklatömbre, hegyek embere, hatalmas sziklára, akkori fehérvári, beton talapzat, magyar ember, tatár elől, tatárjárást látom, esti szürkületben, pálos remeték, eredeti helyén, utóbbi kétszáz, másik írás, ragasztócsíkkal leragasztották, emberek elkezdtek, püspök nagybátyja, olasz pápa, kijelentés határozta, fejjel magasabb, egyház megújulását, egyháznak válaszolni, háttérbe szorulni, máról szólnának, szabad kőművesség, akkori társadalomban, megoldására megvolt, feszületen keresztül, összes problémának, magyar nyelvet, szeretet nagy, fehérvári püspökséget, ünneplő tömeg, vonat megérkezik, püspök közben, püspöki palotába, portás alaposan, szobámba menni, magyar papságban, keresztény értékeket, politikába beültetni, kereszténységet próbáljuk, keresztény sajtó, magyar híveknek, politikát csupán, ócska közhelyt, egyház már-már, magyar emberek, tetű kifejezést, rabbival Fehérváron, kisember védelme, nagytőkével szemben, kizsákmányolás antiszemitizmus, szeretet vallása, helyi zsidóság, magyar nemesi, századforduló Magyarországa, 1920-as Első, nyakába varrnak, számarányuknak megfelelően, zsidómentő zsidólányt, mindenáron békét, tutyimutyiságáért országát, nagy magyar, későbbi vörös, szobor egyik, ledöntött szobor, ország népe, gátat Prohászka, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 6073
- e Hét: 20303
- e Hónap: 31414
- e Év: 184910
|
|
|
Offline
